Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szenner Szilárd

2008. augusztus 20.

Augusztus 20-án a marosvásárhelyi várban levő Yorick Stúdióban (Mészárosok bástyája) az Erdélyi Magyar Ifjak ünnepi előadást szerveznek Szent István napja alkalmából. A rendezvényen Szigeti Szenner Szilárd, az EMI helyi szervezetének elnöke beszél az ünnepről. A rendezvényen dokumentumfilmet vetítenek a Szent Korona történetéről. /Előadás a Szent Koronáról. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./

2010. június 5.

Megemlékezés Marosvásárhelyen
Mintegy félszáz fiatal vett részt tegnap délután a marosvásárhelyi református temetőben a két világháború áldozatainak emlékművénél a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és az Erdélyi Magyar Ifjak marosvásárhelyi szervezete által a trianoni békediktátum 90. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.
Fontos a múlt alapján építkezni, a jelenben kell tenni a jövő ügyéért. A megemlékezés időutazás, ilyenkor emlékszik a múlt dolgaira – mondotta az egybegyűlteknek Szigeti Szenner Szilárd. Gondolatait Osváth Attila, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagja egészítette ki, hangsúlyozva, nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy 90 évvel ezelőtt történt velünk egy rettenetes tragédia: elszakadt magyartól a magyar, mert hazánkat hétfelé tépték! Beszélnünk kell róla, meg kell emlékeznünk róla. Tisztázott múlt nélkül nem építhetünk stabil jövőt, mert megfosztjuk magunkat azoktól a tapasztalatoktól, következtetésektől, amelyek segítenek bennünket a meghozandó fontos döntésekben. Meg kell emlékeznünk Trianonról azért is, mert a közös megemlékezések közös dolgainkról az együvé tartozás érzését és a nemzeti öntudatot erősítik. Trianon szétszakította a nemzetet, de a trianoni megemlékezések összefogják, erősítik! Elvárásunk az anyaország részéről, az igazság föltárása, tudatosítása és hirdetése, a magyar nemzettudat és történelmi tudat megszilárdítása" – mondotta Osváth Attila. A percekig tartó harangszó alatt némán emlékező fiatalokhoz Ádám Valérián szólt, majd Bodnár Tünde szavalata zárta a rendezvényt.
(antalfi)
Népújság (Marosvásárhely)

2011. június 6.

Megemlékezõ ünnepség a nemzeti összetartozás napján
Marosvásárhelyen a Vártemplomban az elsõ világháborút lezáró, Magyarország új határait kijelölõ trianoni békeszerzõdés megkötésének napjára emlékeztek szombaton este az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI).
- A nemzeti összetartozás jegyében kívántuk eltölteni a napot, hogy ne csak tragédiaként éljük meg ezt a történelmi eseményt, hanem gondoljunk a jövõre is, egy sokkal szebb, tartalmasabb holnapért - nyilatkozta a Népújságnak Szigeti Szenner Szilárd, az EMI tiszteletbeli elnöke. A rövid zenés-verses mûsort megelõzõ istentiszteleten Kecskés Csaba, a Marosi Unitárius Egyházkör esperese a beszéde alapgondolatául választott zsoltárversekkel az utánunk következõ nemzedékek nevelésének fontosságára, a történelem megismerésére hívta fel a figyelmet.
- Bármennyire is szétszakadt a magyarság a világon, mégis együvé tartozunk. A Trianon óta eltelt 90 év küzdelmes, nehéz idõszak volt a magyarság számára, de maradt ereje a szétszakított részeken, itt Erdélyben is, hiszen mindig voltak, akik a nemzet élére álltak. Az Erdélyi Magyar Ifjak felkérésére tartottam ezt az emlékezõ istentiszteletet, a magyarságtudat ébrentartásáért kifejtett tevékenységüket nagyra értékelem. Kezdeményezésükkel azt is üzenik, hogy fontos az egymásra figyelés, annak megtapasztalása, hogy lélekben, gondolkodásban is egységessé válhat a magyar nemzet. Vannak olyan pillanatai a magyar nemzetnek, amikor emlékezni kell, megélni a jelent és gondolni a holnapra - mondta az esperes.
Az istentiszeteletet követõen Bodnár Tünde Szilágyi Domokos Magyarok címû versét szavalta, majd a Magrendszer Baráti Kör Kerubok zenés csoportja lépett fel zenés-verses mûsorral. Himnuszaink eléneklése után a mintegy félszáz EMI-s résztvevõ gyertyát gyújtott, így emlékezve a nemzeti összetartozás napján.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

2015. december 11.

Csomagtartónyi könyvet adományoztak a nyárádremeteieknek
Csaknem kétezer könyvet sikerült összegyűjteni névtelen adományozóktól Kis Balázsnak és Szigeti Szenner Szilárdnak Marosvásárhelyen, a nyárádremetei Dr. Nyulas Ferenc Általános Iskola könyvtára részére.
Eredetileg december 1-ig szándékozták fogadni a könyveket, de a mai napig is érkeznek felajánlások. Változatos a felhozatal: a magyar irodalom jeles képviselőitől, a román fordításokon át, a kortárs szerzőkig, sokféle alkotás „utazott ki” december 10-én az iskolakönyvtárba.
Csaknem kétezer könyvet sikerült összegyűjteni névtelen adományozóktól Kis Balázsnak és Szigeti Szenner Szilárdnak Marosvásárhelyen, a nyárádremetei Dr. Nyulas Ferenc Általános Iskola könyvtára részére.
Eredetileg december 1-ig szándékozták fogadni a könyveket, de a mai napig is érkeznek felajánlások. Változatos a felhozatal: a magyar irodalom jeles képviselőitől, a román fordításokon át, a kortárs szerzőkig, sokféle alkotás „utazott ki” december 10-én az iskolakönyvtárba.
„Egyelőre egyéni akcióról beszélünk, amit később szeretnék jogi szintre emelni, egy szervezetet létrehozni. Ezért döntöttem úgy, hogy nem írtam fel a neveket, csak azzal a kikötéssel fogadtam el az adományokat, hogy mindenki névtelen marad. Arra voltam kíváncsi, hogy hányan válaszolnak egy olyan felhívásra, amely mögött nincs egy nagy logó. Szervezetektől is kaptunk könyveket, tőlük is csak úgy vettük át, hogy nem említjük meg őket név szerint, mert ennek az akciónak az összefogás a lényege, és nem a reklám” – számolt be megkeresésünkre Kis Balázs. További terveik is vannak a elsősegély oktatással, iskola-elsősegély táskával, felszereléssel szeretnének kiutazni a helységbe, valamint orvosi-szociális téren is szeretnének segíteni.
Kacsó Zsuzsánna Tünde, az iskola igazgatónője megköszönte az adományokat, valamint azok összegyűjtését, ami önfeláldozás eredménye, hiszen el kellett menni a könyvek után az adományozókhoz, mindezt önköltségen, munkaidő után. „Olyan emberek állnak az ügy mellé, akik értéket adnak a könyvnek. Általában használaton kívüli példányokról beszélünk, amelyeket kitehettek volna a kuka mellé, a lépcsőházba, hogy más vigye el. Akinek van könyve, az lehet, nehezen jutott hozzá valamikor, mindig is értéket tulajdonított neki, és mint értéket adja át most is” – fogalmazott az igazgatónő.
Katona Emese aligazgatónőtől megtudtuk, a gyerekek is átérzik az ügy jelentőségét, meglepődve fogadták a hírt, hogy valakik arra áldozták a szabadidejüket és erőforrásaikat, hogy nekik ingyen szerezzenek olvasmányokat. Összességében mindenki egyetértett abban, hogy a könyv a tudás átmentésének egyik alapja, és fontos, hogy a gyermekek mindennapi elfoglaltságai közé tartozzon az olvasás. Ehhez hozzá kell szoktatni őket, s ez a szülők, pedagógusok felelőssége, az ő feladatuk. Az adományként kapott könyvek egy kis segítséget nyújtanak ehhez a nemes feladathoz.
Nyulas Piroska
Székelyhon.ro



lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998